JANE AUSTEN


Angol �r�n�, aki az egyszer� emberek mindennapi �let�vel foglalkozva el�sz�r k�lcs�nz�tt saj�ts�gosan modern jelleget a reg�ny m�faj�nak. � teremtette meg a t�rsadalmi v�gj�t�kot kor�nak k�z�poszt�lybeli Angli�j�ban.
Fontosabb m�vei: �rtelem �s �rzelem (1811), B�szkes�g �s bal�t�let (1813), Mansfield Park (1814), Emma (1815), A klastrom titka (posztumusz kiad�s, 1817), Meggy�z� �rvek (posztumusz kiad�s, 1817).

Az �r�n� a Hampshire megyei Steventon faluj�ban sz�letett 1775. december 16-�n. Anyja Cassandra Austen (le�nykori nev�n Leigh), apja George Austen tiszteletes (1731-1805), anglik�n pl�b�nos volt. Jane a nyolcf�s csal�dba hetediknek sz�letett, �t b�ty, egy �cs �s egy n�v�r mell�.
Apjuk tud�s f�rfi volt, aki a tanul�s szeretet�re nevelte gyermekeit. El�g tekint�lyes fizet�st, �vi 600 fontot kapott, amit a h�zn�l lak� tan�tv�nyai j�l kieg�sz�tettek. Ennek ellen�re, k�l�n�sen nyolc gyermeke miatt, nem sz�m�tott gazdag embernek, �s mint a B�szkes�g �s bal�t�let Mr. Bennetje, nem adhatott volna sok hozom�nyt l�nyainak.

Jane legid�sebb b�tyja, James (1765-1819) szorgalmas tanul� volt, aki 1779-ben, 14 �ves kor�ban az Oxfordi Egyetemre ment tanulni, �s 1787-ben papp� szentelt�k. Megpr�b�lkozott az �r�ssal is, �s 1789-90-ben Henryvel, Austen legkedvesebb b�tyj�val k�z�sen egy egyetemi lapot, a The Loiterert szerkesztett�k, amely hatvan alkalommal jelent meg.
James apja visszavonul�sa ut�n kez�be vette a steventoni egyh�zk�z�ss�g gondjait. M�sodik feles�ge, Mary Lloyd nem tartozott Jane Austen kedvencei k�z�.
James Anna nev� l�nya (1793-1872) Jane Austen els� unokah�ga volt. N�h�ny zseng�j�t neki aj�nlotta az akkor m�g �jsz�l�tt korban l�v� Juvenili�b�l. Jane �lete sor�n Anna egy soha be nem fejezett reg�nyen dolgozott, melynek c�me „Which is the Heroine?” („Melyik�k a f�h�sn�?”) lett volna, melybe nagyn�nje is beseg�tett, de Anna hal�la ut�n Jane megsemmis�tette a k�ziratot.

Fiatalabb f�ltestv�rei, James Edward (1798-1874) �s Caroline (1805-1880) ifj�kori pr�b�lkoz�saik sor�n odafigyeltek nagyn�nj�k v�lem�ny�re. James Edward egy verset is �rt, miut�n megtudta, hogy Jane n�ni �rta az �rtelem �s �rzelem �s a B�szkes�g �s bal�t�let c�m� reg�nyeket.
K�s�bb Caroline le�rta Jane Austennel kapcsolatos eml�keit �s James Edward, aki az Austen-Leigh nevet vette f�l nagyn�nje �s nagyb�tyja ut�n, meg�rta eml�kiratait, melyben Jane Austenre eml�kezik.

Edward (1767-1852) j�zan �s �zleties ember volt, akit az 1780-as �vek elej�n Thomas �s Catherine Knight, az Austen csal�d gazdag, gyermektelen unokatestv�rei fogadtak �r�kbe. El�bb 1786-1788 k�z�tt nagy eur�pai k�r�tra k�ldt�k, majd meg�r�k�lte kenti birtokukat, Godmershamot, �s f�lvette a Knight nevet.
Edward legid�sebb gyermeke, Fanny (1793-1882) Ann�val egy�tt Jane Austen kedvenc unokah�ga volt. A Juvenilia egyes �r�sait neki aj�nlotta, m�g Fanny csecsem� kor�ban. Anyja meghalt, miel�tt Fanny bet�lt�tte volna a tizenhatot.
Jane n�nit�l sz�mos udvarl�j�val kapcsolatban k�rt tan�csot: szak�tson-e vel�k vagy sem. V�g�l egy baronethez ment hozz� - Jane hal�la ut�n. Fia szerkesztette Jane Austen leveleinek els� angliai kiad�s�t, �s egyik lesz�rmazottjuk vette el F�l�p herceg �s II. Erzs�bet unokatestv�r�nek, Burmai Louis Mountbattennek a l�ny�t.

Henry (1771-1850) volt Jane legkedvesebb b�tyja. Szellemes �s lelkes fiatalember volt, de nem mindig sikeres. Az oxfordi egyetemre 1788-ban vett�k f�l, k�s�bb Eliza de Feuillide-et vette el feles�g�l (1761-1813), �s v�g�l, 1815-�s �zleti cs�dje ut�n a k�lvinist�k fel� h�z� pap lett. Jane Austen hal�la ut�n figyelemmel k�s�rte a Meggy�z� �rvek �s A klastrom titka kiad�si munk�latait.

Frank (1774-1865) �s Charles (1779-1852) egyar�nt tizenk�t �ves korukban l�ptek be a portsmouthi Kir�lyi Tenger�szeti Akad�mi�ba, mindketten a brit haditenger�szetn�l szolg�ltak a nap�leoni h�bor�k idej�n, �s v�g�l mindketten tengernagyi fokozatot �rtek el. Nelson Frank Austent egy alkalommal „kiv�l� fiatalembernek” nevezte. Ennek a tenger�szeti kapcsolatnak a hat�sa �rezhet� a Mansfield Parkon �s a Meggy�z� �rveken is. Frank 14-18 �ves kora k�z�tt a T�vol-Keleten szolg�lt.

Cassandra Elizabeth (1773-1845) volt Jane egyetlen l�nytestv�re �s legf�bb bizalmasa. Jane-nek t�bb mint sz�z Cassandr�hoz �rt levele maradt f�nn, bepillant�st engedve az �r�n� �let�nek bens�s�gesebb r�szleteibe.
Cassandra v�leg�nye, Thomas Fowle s�rgal�zban halt meg a Karib-t�rs�gben 1797 folyam�n, ahol katonai lelk�szk�nt szolg�lt. Cassandra �lm�nyei tal�n a Meggy�z� �rvek Mrs. Musgrove �s Mrs. Croftj�nak „hossz� �s bizonytalan jegyess�gek”-t�l val� undor�ban jelennek meg.
Fowle �s Cassandra a csal�d p�nzhi�nya miatt 1794-ig jegyben maradtak, �s k�s�bb sem h�zasodtak �ssze. Ak�rcsak Jane, � is gyakran l�togatta testv�reit �s csal�djaikat, rokonait �s bar�tait. A levelez�s�ket n�h�ny olyan l�togat�s tette sz�ks�gess�, ahov� vagy Jane, vagy Cassandra nem mehetett el.

Jane �l�nk �s szeretetteljes csal�di h�ttere �szt�nz�en hatott az �r�sra. S�t, kiterjedt rokoni �s bar�ti kapcsolatai r�v�n �lm�nyei j�val messzebbre jutottak a steventoni par�ki�n�l. Ebb�l a vil�gb�l mer�tette reg�nyeinek helysz�neit, szerepl�it �s t�m�j�t.
Nem egy olvas� t�n�d�tt m�r el azon, hogy A klastrom titk�ban szerepl� Catherine Morland gyermekkora, legal�bbis r�szleteiben, vajon mennyire hasonl�tott az �r�n� saj�t gyermekkor�ra. A reg�ny Catherine-je sz�vesen hengerg�z�tt le a h�zuk m�g�tt l�v� domboldalon, �s jobb szerette a krikettet �s baseballt a gyermekj�t�kokn�l.

A csal�d sz�m�ra legfontosabb sz�rakoz�s a sz�nj�tsz�s volt. 1782-1784 k�z�tt sz�nj�t�kokat adtak el� a steventoni par�ki�n, �s 1787-88 folyam�n Jane kifinomult �zl�s� unokan�v�r�nek, Eliza de Feuillide-nek a hat�s�ra (akinek Austen a Love and Friendshipet, egyik fiatalkori lev�lreg�ny�t aj�nlotta) egyre gondosabban kidolgozott el�ad�sokat �ll�tottak sz�npadra.
Ez a t�ny �rdekes f�nyt vet Jane Austen nyilv�nval� ellen�rz�s�re az amat�r sz�nj�tsz�kkal szemben, aminek Mansfield Park c�m� reg�ny�ben ad hangot. Igaz, hogy a Mansfield Parkot h�sz �vvel k�s�bb �rta, egy, a viktori�nushoz sokkal k�zelebb �ll� erk�lcsi szellemben.
�rdemes megjegyezni, hogy 1788-ban Charlotte Anne Frances Wattell Sk�ci�ba sz�k�tt a botr�nyokr�l elh�res�lt Twistletonok egyik sarj�val. A Twistleton csal�d s�gors�gban �llt Jane Austen�vel, �s Mr. Twistleton, valamint Miss Wattell annak el�tte egy�tt j�tszottak amat�r sz�nj�tsz�k�nt.

1783-ban Jane �s n�v�re, Cassandra r�vid id�re egyik nagyb�tyjuk testv�r�hez, Mrs. Cawleyhoz k�lt�z�tt, hogy ott tanulhassanak. Mrs. Cawley Oxfordban �lt, k�s�bb pedig Southamptonba k�lt�z�tt. A testv�rp�rt egy j�rv�ny kit�r�se ut�n hazahozt�k.
1785-1786 k�zt Jane-t �s Cassandr�t a readingi Abbey koll�giumba �ratt�k, mely minden bizonnyal hasonl�tott az Emm�ban szerepl� Mrs. Goddard iskol�j�ra. Jane-t t�l fiatalnak tartott�k, hogy haszn�t l�ssa az iskol�nak, de anyjuk szerint, „ha Cassandr�nak fej�t vett�k volna, Jane is lev�gatta volna saj�tj�t”.
A csal�di neveltet�s mellett, melynek sor�n a k�t l�ny t�bbek k�z�tt rajzolni �s zongor�zni tanult, Jane Austen egyed�l itt folytatott tanulm�nyokat.

Austen meglehet�sen sokat olvasott kor�nak n�pszer� �s sz�pirodalm�b�l egyar�nt. Apja 1801-re 500 k�nyvb�l �ll� k�nyvt�rral rendelkezett, �s Jane 1798. december 18-i level�ben megeml�ti, hogy j�maga �s csal�dja „lelkes olvas�i a reg�nyeknek, �s nem sz�gyellik magukat miatta”.
Hab�r saj�t reg�nyeiben illedelmes hangnemet v�lasztott, j�l ismerte a tizennyolcadik sz�zadiakat is, mint pl.: Henry Fielding �s Samuel Richardson m�veit, melyek sokkal g�tl�stalanabbak voltak, mint a k�s�bbi, Vikt�ria-korabeli reg�nyek.
Gyakran �jraolvasta Richardson Grandisonj�t �s a Madame D’arblay-k�nt is ismert Fanny Burney reg�nyeit. Burney Cecilia c�m� m�v�nek egyik kifejez�se nyom�n lett az akkor m�g Els� benyom�sok c�met visel� reg�ny B�szkes�g �s bal�t�let.

Amikor 1796-ban megjelentett�k Burney Camill�j�t, a megrendel�k k�z�tt volt egy bizonyos „Miss J. Austen, Steventonb�l”. A reg�ny v�d�besz�d�ben, mely A klastrom titk�ban hangzik el, Austen h�rom reg�nyt dics�r: Burney Cecili�j�t, Camill�j�t �s Maria Edgeworth Belind�j�t.
Jane Austen megkomolyod� l�t�sm�dja, elszakad�sa korai �r�sainak t�l�rad� vid�ms�g�t�l �s szertelens�g�t�l az 1793-94 k�r�l �rt, �m csak 1871-ben kiadott r�vid lev�lreg�ny�ben, a Lady Susanben v�lik egy�rtelm�v�.
A jellem�t �s �les elm�j�t a t�rsadalmi �ngyilkoss�gig megr�gz�tten edz� n� k�pe val�j�ban tanulm�ny a csal�d�sr�l �s a n�k sors�r�l egy olyan t�rsadalomban, amelynek nincs sz�ks�ge a gyeng�bb nem kem�nyebb, f�rfiasabb k�pess�geire.

Mivel Austen reg�nyeiben m�lyrehat�an foglalkozik a szerelemmel �s a h�zass�ggal, nem teljesen hi�baval� megpr�b�lkozni szerelmi kapcsolatainak pontos le�r�s�val. Sajnos kev�s a k�zzelfoghat� t�rgyi bizony�t�k, mert n�v�re, Cassandra f�lt� gonddal �rizte h�ga mag�n�let�nek titkait, a Jane hal�la ut�n megmaradt leveleket pedig cenz�r�zta: egyeseket megsemmis�tett, m�sokat feldarabolt.
De maguk a reg�nyek egy�rtelm� bizony�t�kul szolg�lnak arra, hogy szerz�j�k egyar�nt ismerte a szerelem, �s a viszonzatlan szerelem �rz�s�t is. Legkor�bbi reg�ny�t, az �rtelem �s �rzelem c�m�t 1795 t�j�n, lev�lreg�nyk�nt kezdte el �rni, �s f�h�sei ut�n Elinor �s Marienne-nek nevezve.

Jane Austen szerette a t�rsas�gi �sszej�veteleket, korai levelei hampshire-i b�lokr�l �s t�ncmulats�gokr�l sz�molnak be, valamint londoni, bath-i �s southamptoni l�togat�sokr�l, ahol el�ad�sokat tekintett meg.
Egy bizonyos Mrs. Mitford h�res �ll�t�sa szerint Jane „a legcsinosabb, legostob�bb, legmesterk�ltebb f�rjvad�sz n�szem�ly volt, akire valaha eml�kezett”. Igaz, �gy t�nik Mrs. Mitfordot szem�lyes f�lt�kenys�g hajtotta, �s ezt a le�r�st neh�z avval a Jane Austennel �sszeegyeztetni, aki tizennyolc eves kora el�tt meg�rta A h�rom n�v�rt.

1795-1796 k�z�tt Austen Thomas Lefroy-jal, �reg bar�tja, Mrs. Anne Lefroy �r rokon�val kac�rkodott. 1796. janu�r 14-15.-�n, kiss� gunyorosan ezt �rja Cassandr�nak:
„Mondd el Marynek, hogy Heartley uras�got �s minden birtok�t r� hagyom�nyozom, az � kiz�r�lagos j�v�beni haszn�ra �s �lvezet�re. �s nem csup�n �t, de �sszes t�bbi csod�l�mat is r�ruh�zom, ak�rhol is tal�lja meg �ket. Azt a cs�kot is r�hagyom, amit C. Powlett akart nekem adni, mivel a j�v�ben Tom Lefroy �rra k�v�nom korl�tozni magam, aki�rt egy lyukas garast sem adn�k. Arr�l is biztos�tsd �t, Warren k�z�mb�ss�g�nek utols� �s elvitathatatlan bizony�t�kak�nt, hogy annak az �riembernek a k�p�t val�j�ban nekem rajzolta, �s sz� n�lk�l �tadta nekem.
P�ntek -- V�gre elj�tt a nap, amikor utolj�ra fl�rt�l�k Tom Lefroyjal, �s mire ezt megkapod, m�r mindennek v�ge. K�nnyek sz�knek szemembe a szomor� gondolatt�l.”

Ennek ellen�re mindig is tudni lehetett, hogy Tom nem engedhetne meg mag�nak a Jane-nel k�t�tt h�zass�got. Miut�n �r jogi f�m�lt�s�g lett, unoka�ccs�nek megvallotta, hogy „kisfi�s szerelemmel” viseltetett Jane Austen ir�nt. Egy �vvel k�s�bb Mrs. Lefroy, aki el�t�lte Tom Jane-nel szembeni magaviselet�t, megpr�b�lta �sszehozni a cambridge-i Emmanuel College �szt�nd�jas�val, Samuel Blackall tiszteletessel, de Jane-t hidegen hagyta a f�rfi k�zeled�se.

1796 okt�bere �s 1797 augusztusa k�zt Austen befejezte a B�szkes�g �s bal�t�let (akkori c�m�n: Els� benyom�sok) els� v�ltozat�t. 1797-ben apja egy londoni kiad�hoz �rt levelet a reg�ny kiad�s�nak lehet�s�ge fel�l tudakoz�dva, de nem �rkezett v�lasz. Austen korai reg�nyei k�z�l az utols�t, A klastrom titk�t, 1798-99 k�rny�k�n �rta, melynek eredeti c�me Susan lehetett.

1800 v�ge fel� hetvenhez k�zel j�r� apja hirtelen �gy d�nt�tt, hogy visszavonul Bath-ba, �s a r�k�vetkez� �vben a csal�d is odak�lt�z�tt. Bath-ban t�lt�tt �veik sor�n minden ny�ron elutaztak a tengerpartra, �s egyik nyaral�suk alkalm�val esett meg Jane legtitokzatosabb szerelmi kalandja.
Err�l csup�n annyit lehet tudni, amennyit Jane Austen hal�la ut�n Cassandra az unokah�gainak elmondott, �s m�g azut�n sem �rtak r�la �vekig. M�g a csal�d a partvid�ken id�z�tt (val�sz�n�leg Lyme-t�l nyugatra, Devonshire d�li r�sz�n), Jane tal�lkozott egy fiatalemberrel, aki, �gy t�nt, kell�en bel�szeretett.
Cassandra k�s�bb is elismer�en besz�lt r�la, �s �gy gondolta, Jane sz�m�ra j� parti lehetett volna. Caroline szerint „elv�ltak, de Jane a lelk�re k�t�tte, hogy keresse fel �ket �jb�l.”

Ennek ellen�re nem sokkal k�s�bb az ifj� hal�lh�r�r�l sz�moltak be. Nem lehet bizonyosan tudni, hogy Jane-t mennyire �rintette m�lyen ez a csal�d�s, de j� n�h�nyan elt�n�dtek azon, hogy Austen 1817-es, Meggy�z� �rvek c�m� reg�ny�ben vajon ez az �lm�ny t�kr�z�dik-e, ahogy �let�t feldolgozza. Jane Austen 1802-1803 folyam�n 27 �ves volt, mint a Meggy�z� �rvek f�h�sn�je, Anne Elliot is, �s a m�ben a k�rd�ses jelenet Lyme-ban j�tsz�dik le.

Egy j�val ismertebb eset 1802. december 2-�n t�rt�nt, amikor Jane �s Cassandra a Steventonhoz k�zeli Manydownban, a Bigg csal�dn�l j�rtak. Harris Bigg-Wither, aki hat �vvel fiatalabb volt n�la, megk�rte Jane kez�t, amire az igent mondott, hab�r nem szerette a f�rfit.
M�snap azonban meggondolta mag�t, �s v�ratlanul megjelentek Cassandr�val Steventonban (ahol testv�r�k, James volt m�r a pap), �s ragaszkodtak ahhoz, hogy m�snap t�vozzanak a k�rny�kr�l �s Bath-ba mehessenek. Az eff�le �gy sz�gyenletes dolognak sz�m�tott, de �gy t�nik, Jane-t ez nem hatotta meg, hiszen b�r Mr. Bigg-Withers gazdag volt, egy�ttal „terjedelmes �s kellemetlen” is.
Mint az k�zismert, Jane-nek egyetlen Cassandr�hoz �rott level�t sem �rizt�k meg 1801 j�niusa �s 1804 augusztusa k�z�tt, melyekben eml�t�st tehetett volna szerelmi kalandjair�l. Jane v�g�l, Cassandr�hoz hasonl�an sohasem h�zasodott meg.

1803-ban a Susan k�zirat�t Richard Crosby k�nyvkiad�nak egy cseppet sem kecsegtet� �sszeg�rt, 10 font�rt adta el. A kiad� azonnal meg akarta jelentetni, �s b�r meghirdett�k, rejt�lyes m�don nem jelent meg. 1804-ben Jane elkezdte a The Watsons c�m� reg�ny�t, de hamar f�lbehagyta.
1804-ben Jane legkedvesebb bar�tja, Mrs. Anne Lefroy hirtelen meghalt, 1805 janu�rj�ban pedig �desapja hunyt el Bath-ban. �gy, ahogy Mr. Bennet hal�la eset�n a B�szkes�g �s bal�t�letben is t�rt�nt volna, az otthon megmarad� csal�dnak j�r� fizets�get jelent�sen m�rs�kelt�k, mivel Mr. Austen j�vedelme egyh�zi javadalmakb�l sz�rmazott, melyek hal�la ut�n megsz�ntek.
Ez�rt az Austen-fiv�rekt�l sz�rmaz� t�mogat�sb�l kellett meg�lni�k, valamint egy viszonylag csek�ly �sszegb�l, amit v�leg�nye hagyott Cassandr�ra. Mindez �sszesen �vi 450 fontot tett ki.

1805 h�tral�v� r�sz�ben James Austen feles�g�nek testv�re, Martha Lloyd, miut�n �desanyja meghalt, Mrs. Austen�khez k�lt�z�tt. 1806-ban azt�n Bath-b�l el�bb Cliftonba, majd Southamptonba k�lt�ztek.
Jane k�t �vvel k�s�bb egy Cassandr�hoz �rt level�ben eml�kezik vissza r�, hogy „a menek�l�snek mekkora boldogs�g�val” t�vozott Bath-b�l. Southampton meglehet�sen k�zel volt a portsmouthi haditenger�szeti t�maszponthoz �s az ott szolg�l� Frankhez �s Charleshoz.

1809-ben v�g�l Jane b�tyja, Edward biztos�tott a csal�d sz�m�ra egy kisebb h�zat hampshire-i birtok�n, Chawton faluj�ban, nem messze Steventont�l. Miel�tt elhagyta volna Southamptont, levelet v�ltott a vonakod� k�nyvkiad�val, melynek Jane Susan c�m� m�v�t adta el, de nem kapott megel�ged�s�re szolg�l� v�laszt.
A Chawtonban val� leteleped�s rem�nye �j c�lt adott �let�nek, �s elkezdte kiad�sra el�k�sz�teni az �rtelem �s �rzelem c�m� reg�nyt. K�t �vvel k�s�bb Thomas Egerton beleegyezett az �rtelem �s �rzelem kiad�s�ba.
A k�nyv a szerz� neve n�lk�l („egy h�lgy toll�b�l”) jelent meg 1811 november�ben. Kezdetben csak a legsz�kebb csal�di k�r tudta, hogy ki az �r�ja.

Fanny Knight 1811. szeptember 28-�n napl�j�ban eml�kezik meg egy lev�lr�l, melyet Cass n�nit�l kapott, „amiben k�ny�r�g, nehogy megeml�ts�k, hogy Jane n�ni �rta az �rtelem �s �rzelemet”.
1812 egyik napj�r�l is eml�t�st tesz, mikor Jane, Cassandra, �s unokah�guk, Anna egy altoni k�nyvk�lcs�nz� boltban j�rva az �rtelem �s �rzelem egyik elad�sra k�n�lt p�ld�ny�t Anna a f�ldre dobta, �s „a mellette �ll� nagyn�njeik nagy mulats�g�ra �gy ki�ltott fel: „�, ez bizony�ra valami szam�rs�g, a c�m�b�l biztosan tudom!”.
A kor k�t legfontosabb kritikai lapja, a Critical Review �s a Quarterly Review ennek ellen�re �r�mmel fogadta az �tmutat� �s a sz�rakoztat� hangv�tel �gyes vegy�t�s�t. Az els� kiad�s 140 font hasznot hajtott Jane-nek.

A sikert�l felb�torodva Austen elkezdte �tdolgozni az Els� benyom�sokat, a k�s�bb B�szkes�g �s bal�t�letre keresztelt reg�nyt pedig 1812 november�ben adta el, �s, ahogy egy level�ben nevezte, „�des, dr�ga gyermeke” 1813 janu�rj�nak v�g�n kiad�sra ker�lt.
M�r 1812-ben elkezdett dolgozni a Mansfield Parkon, amit csup�n 1813-ban fejezett be. Ugyancsak 1813 folyam�n kezdett sz�les k�rben kitud�dni a B�szkes�g �s bal�t�let �r�j�nak kil�te.
Ahogy Jane Austen 1813. szeptember 25-�n kelt level�ben �rja: „Henry hallotta, hogy Sk�ci�ban a B&b.-t melegen dics�rte Lady Robert Kerr �s m�g egy H�lgy […] �s testv�ri hi�s�gt�l �s szeretett�l f�tve ki kellett kottyantania, hogy ki �rta azt!”.
Mivel Austen a B�szkes�g �s bal�t�let szerz�i jog�t m�r j� el�re eladta 110 font�rt (val�sz�n�leg az�rt, hogy mihamarabb csinos fizets�ghez jusson, semhogy v�rnia kelljen, am�g az elad�sb�l sz�rmaz� haszon sz�pen lassan becsorog), nem kapott semmit, amikor 1813-ban m�sodj�ra is kiadt�k.

1813 okt�ber�ben megjelent az �rtelem �s �rzelem m�sodik kiad�sa is. Henry, aki akkoriban Londonban �lt, gyakran viselkedett k�zvet�t�k�nt Jane �s a kiad�k k�zt, �s alkalmank�nt Jane is Londonba ment, hogy �tn�zze a jav�tott sz�veget. Ezek az �vek Jane Austen sz�m�ra sikert �s megbecs�l�st hoztak.
Megel�gedve l�thatta, hogy k�nyveit kiadj�k, j� kritik�t kapnak �s sz�les k�rben olvass�k. A r�gensherceg, a k�s�bbi IV. Gy�rgy kir�ly annyira szerette m�veit, hogy minden kast�ly�ban tartott egy Jane Austen sorozatot.

1813 okt�ber�ben t�rt�nt az is, hogy a r�gensherceg egyik orvos�t elh�vt�k, hogy Henry betegs�g�t kezelje. �gy ker�lt Jane kapcsolatba Mr. Clarke-kal, a r�gensherceg k�nyvt�ros�val, aki a herceg azon k�r�s�t tolm�csolta, hogy k�vetkez� m�v�t aj�nlja neki. A Mansfield Park 1814-ben jelent meg, �s hat h�nap alatt elfogyott az �sszes p�ld�ny. Ekkor Austen m�r az Emm�n dolgozott.

Egykor, Steventonban, miut�n b�tyjai elk�lt�ztek, Cassandr�val egy�tt volt egy saj�t „�lt�z�szob�juk” a h�l�szob�juk mellett, melynek viszonylagos mag�ny�ban �rta a Juvenili�t, �s els� h�rom reg�ny�nek kor�bbi v�ltozatait. Chawtonban nem volt ilyesf�le dolgoz�szob�ja, �s James Edwardt�l tudjuk a h�res nyikorg� ajt� t�rt�net�t.
Az ajt�t Jane Austen saj�t k�r�s�re nem jav�tott�k meg, mert id�ben figyelmeztette �t a k�zeled� l�togat�kra, �s �gy el tudta rejteni a k�ziratot, miel�tt bel�ptek volna a szob�ba.

Irodalmi munk�in k�v�l gyakran l�togatta fiv�reit �s csal�djukat, valamint m�s rokonait �s bar�tait, akik n�ha maguk is ell�togattak Southamptonba vagy Chawtonba. Jane-t olyan n�nek ismert�k, aki a kisgyerekeket j�l elsz�rakoztatta, �s k�l�n�sen sz�v�be z�rta legid�sebb unokah�gait, Fannyt �s Ann�t.
1808. okt�ber 7-�n kelt level�ben �gy �r Fannyr�l: „ Majdnem olyannak tal�ltam… mintha csak egyik testv�rem lett volna �s sosem gondoltam volna, hogy egy unokah�g valaha is ilyen sokat fog jelenteni nekem”.
1815. okt�ber 30-�n, miut�n Caroline h�g�nak, Ann�nak megsz�letett az els� gyermeke, ezt �rta Caroline-nak: „Most, hogy te is Nagyn�ni lett�l, valamennyire te is fontos ember vagy �s b�rmit teszel, nagy �rdekl�d�st keltesz vele. �n mindig is �poltam a Nagyn�nik hagyom�ny�t �s biztos vagyok benne, hogy most te is ezt teszed.”

Harminch�t �ves kor�ban, 1813. november 6-�n kelt level�ben ezt �rta: „Err�l jut eszembe, mivel b�cs�t kell mondanom a fiatals�gomnak, egyre t�bb kellemess�get tal�lok a garded�ms�gban, hiszen imm�r a t�z mell� telepedhetek egy d�v�nyra �s annyi bort ihatok, amennyit csak akarok.” P�r nappal kor�bban meg�rta, hogy „vettem egy Hangverseny-jegyet �s egy kis csokor vir�got �regkorom felk�sz�nt�s�re.”

1815 december�ben megjelent az Emma, amit a r�genshercegnek aj�nlott. A Mansfield Park m�sodik kiad�sa 1816 febru�rj�ban l�tott napvil�got, de nem aratott sikert. A Mansfield Park �jrakiad�s�n elvesztette azt, amit az Emm�n kezdetben megkeresett.

A kritikusok erk�lcsi felfog�s��rt �s sz�rakoztat� hangv�tel��rt dics�rt�k reg�nyeit, csod�lt�k Austen jellem�br�zol� k�szs�g�t, valamint �r�mmel fogadt�k k�nyveinek egyszer� realizmus�t, amely �d�t� v�ltozatoss�got jelentett az akkoron divatosnak sz�m�t� romantikus melodr�ma m�faj�t�l. �lete utols� tizennyolc h�napj�ban Austen az �r�ssal volt elfoglalva. 1816 elej�n, hal�los betegs�g�nek kezdet�n, elkezdte kidolgozni egyik b�rleszk reg�ny�tlet�t.

A Meggy�z� �rvek meg�r�s�hoz 1815 augusztus�ban l�tott hozz�, �s pontosan egy �vre r� fejezte be, igaz, hogy 1816 folyam�n egyre t�bbet betegeskedett. 1816 elej�n Henry v�llalkoz�sa cs�dbe ment, Edward pedig h�szezer fontot vesz�tett el.
1817 elej�n Austen egy m�sik reg�nyen, a Sanditonon kezdett el dolgozni, de m�rciusban f�lbe kellett hagynia. �prilis 27-�n meg�rta v�grendelet�t, melyben majdnem mindent Cassandr�ra hagyott. M�jus 24-�n Winchesterbe sz�ll�tott�k gy�gykezel�sre, ahol 1817. j�lius 18-�n, p�nteken, negyvenegy �ves kor�ban hunyt el.
Nem tudni biztosan, mi okozta a hal�l�t, de val�sz�n�nek t�nik, hogy Addison-k�rban szenvedett. A Winchesteri sz�kesegyh�zban temett�k el 1817. j�lius 24-�n (ebben a korban n�k �ltal�ban nem vettek r�szt a temet�i szertart�sokon, �gy h�t Cassandra sem volt jelen).

A sz�kesegyh�zban l�v� s�rfelirat viszonylag k�zismertt� v�lt az ut�bbi id�ben. El�sz�r is, mivel er�sen kihangs�lyozza Jane Austen „kedvess�g�t”, �s kereszt�nyi al�zatoss�g�t, noha reg�nyeib�l, de k�l�n�sen leveleib�l vil�gosan kider�l, hogy nem volt �ppen egy Fanny Price. Persze lehet, hogy ez egyszer�en a kor hagyom�nyos, �s kiss� �resen hangz� vall�sos j�mbors�g�nak k�vetkezm�nye, amit Henry Austen �lete del�n bek�vetkezett v�ls�ga csak fokozott.
Enn�l sokkal fontosabb k�rd�s az, hogy mi�rt nem tesz eml�t�st egy�ltal�n az �r�sair�l (kiv�ve persze a kiss� hom�lyos c�lz�st a „rendk�v�li szellemi adotts�gai”-ra).

JANE AUSTEN,
a n�hai GEORGE AUSTEN tiszteletes,
aki ebben a megy�ben volt steventoni pl�b�nos,
legifjabb le�nya eml�k�nek ad�zva.
Ett�l az �lett�l 1817. j�lius 18-�n, 41 �vesen
b�cs�zott el, hosszas betegs�g ut�n, melyet
kereszt�nyi t�relemmel �s rem�nnyel viselt.
Sz�v�nek j� akaratja,
term�szet�nek szel�ds�ge, �s
rendk�v�li szellemi adotts�gai
becs�let�re v�ltak mindazok k�r�ben,
akik ismert�k �t �s gy�ng�d ismer�inek
legforr�bb szeretet�t nyerte el vele.
Gy�szuk oly m�ly, mint ragaszkod�suk volt,
Vesztes�g�k, tudj�k, soha ki nem p�tolhat�,
de legm�lyebb szenved�s�kben is vigasztalja
�ket az er�s, b�r al�zatos rem�ny, hogy k�ny�r�letess�ge,
�h�tatos, buzg� hite �s tisztas�ga m�lt�v� teszi,
hogy lelk�t l�tv�n mag�hoz vegye
a MEGV�LT�.

Az ut�lagosan felavatott eml�kt�bl�t 1872-ben helyezt�k el a sz�kesegyh�zban, miut�n James Edward Austen-Leigh Memoirj�t kiadt�k:

JANE AUSTEN,
akit sokan az �r�sain
kereszt�l ismernek,
akit csal�dja megkedvelt
Szem�ly�nek soksz�n�
b�jai miatt, �s
akit megnemes�tett a
Kereszt�nyi hit �s �jtatoss�g,
MDCCLXXV �v Dec. hav�nak
XVI napj�n sz�letett
Steventonban, Hants megy�ben,
�s e katedr�lisban temett�k el
MDCCXVII j�lius XVII-�n
„Az � sz�j�t
b�lcsen nyit� meg,
�s kedves tan�t�s
vala nyelv�n.”
-- P�ld. 31 26.

A Meggy�z� �rvek �s A klastrom titkac�m� reg�nyeket Henry k�sz�tette el� kiad�sra, �s 1817 v�g�n, posztumusz publik�lt�k egy n�gyk�tetes, k�z�s kiad�sban. Mint kor�bbi reg�nyein�l, Jane Austen neve ez�ttal sem jelent meg a bor�t�n (melyen csak ennyi szerepel: „ a „B�szkes�g �s bal�t�let„ �s a „Mansfield Park„, stb. �r�j�t�l), de a k�tetben volt egy „�letrajzi jegyzet az �r�r�l”, amelyet Henry nagyj�b�l ugyanabban a hangv�telben �rt meg, mint a s�rfelirat�t, mely el�sz�r jel�lte meg Jane Austent szerz�k�nt.

Akkoriban, az 1810-es �vek Angli�j�ban m�g nem tudatosodott, hogy a kor leg�lesebb szem� megfigyel�j�t �s elemz�j�t vesz�tett�k el Jane Austen szem�ly�ben, sem az, hogy egy miniat�rfest�, egy „egyszer�, h�zias” �r�n� (aminek a l�tszat�t maga is fenntartotta) komolyan foglalkozni k�pes a t�rsadalom term�szet�vel �s m�velts�g�nek min�s�g�vel.

�lete sor�n egyetlen �rdemeihez m�lt� kritik�t kapott. Sir Walter Scott �r�sa az Emm�r�l a Quarterly Review 1816. m�rciusi sz�m�ban jelent meg, melyben a n�vtelen �r�t, mint a modern reg�ny kiv�l� k�pvisel�j�t �dv�z�lte az �j, realista hagyom�nyban.
Jane Austen h�rom korai reg�nye j�l elk�l�n�thet� csoportot alkot, melyben nagy adag irodalmi szat�ra keveredik az egy�n �s a t�rsadalom komikus �br�zol�s�val.

Az �rtelem �s �rzelem r�vid t�rt�nete:
A k�nyv az elszeg�nyedett Dashwood testv�rp�rr�l sz�l. Marianne az �rzelem, a nyitotts�g �s rajong�s h�sn�je. Belehabarodik a vonz� John Willoughbyba, aki b�r els�re romantikus szeret�nek t�nik, val�j�ban g�tl�stalan hozom�nyvad�sz. Egy �r�k�sn��rt John elhagyja Marianne-t, hogy az nem kev�s „�rtelem”-re tegyen szert a n�la h�sz �vvel id�sebb, higgadt �s komoly aggleg�nnyel, Brandon ezredessel k�t�tt h�tk�znapi h�zass�gban. Evvel szemben Marianne n�v�re, Elinor az �rtelem, a meggondolts�g �s tapintat p�ldak�pe, akinek szeret�je, Edward Ferrars ir�nti �llhatatoss�ga elnyeri jutalm�t, amikor is hosszas viszontags�gok ut�n �sszeh�zasodnak.

A B�szkes�g �s bal�t�let r�vid t�rt�nete:
A reg�ny egy vid�ki �riember l�nya, Elizabeth Bennet �s a gazdag arisztokrata f�ldbirtokos, Fiztwilliam Darcy n�zetelt�r�s�nek t�rt�net�t besz�li el. B�r Austen az egym�s elleni �sk�l�d�sukat is bemutatja, megford�tja az Els� benyom�sok alkotta k�pet. M�g Darcy tart�zkod�an viselkedik vagyona �s t�rsadalmi rangja felett �rzett b�szkes�ge �s az Elizabeth csal�dj�val szembeni el��t�letek miatt, addig Elizabeth-et egyform�n f�ti �n�rzetes b�szkes�ge �s Darcy sznob�ri�j�val szembeni el��t�lete. V�g�l szerelemre �s meg�rt�sre tal�lnak a m�sikban. Az intelligens �s j�kedv� Elizabeth Jane Austen szem�lyes kedvence volt, �s az angol irodalom egyik legrokonszenvesebb teremt�se.

A klastrom titka r�vid t�rt�nete:
A m� az el�kel� vil�g hagyom�nyos reg�nyeinek szat�r�j�t vegy�ti a g�tikus r�mmes�k g�nyrajz�val. Egy vid�ki pap romlatlan l�nya, Catherine Morland �rtatlan n�, aki evil�gi b�lcsess�gre tesz szert, el�bb Bath eleg�ns t�rsas�g�ban majd a northangeri klastromban, ahol megtanulja, hogy a vil�got ne g�tikus r�mreg�nyeken kereszt�l �rtelmezze. Tan�t�mestere �s kalauza leend� f�rje: a magabiztos, �s finoman gunyoros Henry Tilney.

B�r az angol reg�ny sz�let�se a XVIII. sz�zad els� fel�ben, Daniel Defoe, Samuel Richardson �s Henry Fielding m�veiben k�rvonalaz�dik, m�gis Jane Austen k�lcs�nz�tt saj�tosan modern jelleget a reg�ny m�faj�nak az�ltal, hogy gyakorlatiasan foglalkozott mindennapi emberek jelent�ktelen �lethelyzeteivel.
Hat reg�ny�vel (�rtelem �s �rzelem, B�szkes�g �s bal�t�let, Mansfield Park, Emma, A klastrom titka, Meggy�z� �rvek) kor�nak Angli�j�ban Austen megteremtette a t�rsadalmi v�gj�t�kot, megmutatva a „h�zias” irodalom lehet�s�geit.

A t�bbsz�r megism�telt t�rt�net, mely egy fiatal n�r�l sz�l, aki a szerelemt�l a h�zass�gig vezet� �ton eljut az �nmegval�s�t�sig, t�bbnyire az �let j�l beazonos�that� aspektusaira �sszpontos�t. Ez a jellemre, szem�lyis�gre, a h�sn�k �s a t�rsadalom k�z�tti fesz�lts�gekre vet�tett figyelem emeli ki reg�nyeit a tizennyolcadik sz�zadi hagyom�nyokb�l �s hozza sokkal k�zelebb a modern vil�ghoz.
Ez a moderns�g, szellemess�g, realizmus, �s elbesz�l� st�lus�nak id�tlens�ge, �les elm�j�, der�lt egy�tt�rz�se valamint a nagy gonddal elmondott, csod�san megszerkesztett reg�nyek t�rt�neteiben megb�v� el�gedetts�g szolg�lhat magyar�zatot sz�nni nem akar� vonzerej�hez.

A modern kritikusokat mindm�ig leny�g�zi Jane Austen reg�nyeinek kiemelked� szerkesztetts�ge �s rendezetts�ge. �r�stechnik�j�nak diadala, hogy k�pes felfedni a l�t tragikom�di�j�t olyan t�rt�netekben is, melynek esem�nyei �s helysz�nei olyannyira k�z�ns�gesek �s k�r�lhat�roltak.

Reg�nyei:
1811 Sense and Sensibility - �rtelem �s �rzelem
1813 Pride and Prejudice - B�szkes�g �s bal�t�let
1814 Mansfield Park - A Mansfieldi kast�ly
1815 Emma - Emma
1817 Northanger Abbey - A klastrom titka
1817 Persuasion - Meggy�z� �rvek

Befejezetlen reg�nyei:
1871 Lady Susan - Lady Susan / N�i levelek
1871 The Watsons
1925 Sanditon - Charlotte

Gy�jtem�nyek:
1922 Love And Freindship: And Other Early Works
1993 Catharine: And Other Writings

�letrajzi k�nyvek �s monogr�fi�k:
1884 Letters of Jane Austen
1932 Jane Austen’s Letters To Cassandra
1968 David Lodge: Jane Austen: ’Emma’: A Casebook
1977 Marghanita Laski: Jane Austen and Her World
1986 Marghanita Laski: Jane Austen: Literary Lives
2001 Carol Shields: Jane Austen

Megfilmes�tett Jane Austen m�vek:
1940 Pride and Prejudice - Talpig �riember (rendezte: Robert Z. Leonard)
1986 Northanger Abbey - Northanger Abbey (rendezte: Giles Foster)
1995 Sense and Sensibility - �rtelem �s �rzelem (rendezte: Ang Lee)
1997 Emma - Emma (rendezte: Diarmuid Lawrence)
1999 Mansfield Park - Mansfield Park (rendezte: Patricia Rozema)
2003 Pride and Prejudice - B�szkes�g �s bal�t�let (rendezte: Andrew Black)

http://www.ekultura.hu/mutat.php?cid=2671